Mellérendelő kötőszavak a németben: und, aber, oder, denn, sondern

Szabály

Az und, aber, oder, denn és sondern két egyenrangú részt kapcsol össze: két főmondatot vagy két azonos fajtájú szót, szókapcsolatot. A 0. helyen állnak: a kötőszó nem számít első mondatrésznek, ezért utána főmondati szórend következik. Az első helyen általában az alany áll (különben az alany az ige mögé kerül), a ragozott ige a második helyen. Maga a kötőszó soha nem okoz inverziót (fordított szórendet).

A magyar kötőszavak (és, de, vagy, mert, hanem) sem mozdítják el az igét. A csapda: a mert mögött a németben három kötőszó rejtőzik (weil, da, denn), és csak a denn után marad a főmondati szórend.

Az öt kötőszó szerepe:

• und – hozzáadás (és).
• aber – ellentét vagy megszorítás (de); mindkét rész igaz lehet.
• oder – választás (vagy).
• denn – ok (mert); okot ad, de egymagában nem felel a Warum? kérdésre.
• sondern – helyesbítés tagadás után (hanem): a második rész felváltja azt, amit az első elutasít.

aber vagy sondern? Itt a magyar segít: a de és a hanem ugyanígy különül el. A sondern csak tagadás (nicht, kein, nie) után áll, ha a második rész felváltja az elutasított elemet: nicht mein Mantel, sondern deiner. Tagadás nélkül a sondern nem lehetséges, és ha a tagadást csak megszorítjuk, aber a helyes: Er ist nicht reich, aber zufrieden.

denn vagy weil? Ugyanaz az ok, más szerkezet. A denn után az ige a második helyen marad, és a denn-es tagmondat csak a megmagyarázott tagmondat után állhat. A weil alárendelő: az igét a végére küldi, és a mellékmondata elöl is állhat – ekkor a főmondat igével kezdődik. A mert szórendje nem változik, a németben viszont a szórend dönt.

Vessző. Az aber, denn és sondern előtt kötelező, rövid szókapcsolatok között is (klein, aber hell) – mint a magyar de, mert, hanem előtt. Két teljes főmondat között az und és az oder előtt nem kötelező, de kitehető. Ha az und/oder csak szavakat, szókapcsolatokat vagy azonos, meg nem ismételt alanyú második állítmányt kapcsol, nincs vessző.

Az aber hangsúlytalan módosítószóként a tagmondat belsejében is előfordul (Ich habe aber keine Zeit); ott nem 0. helyen álló kötőszó. (A deshalb viszont az első helyre kerül, és inverziót okoz.)

Példák

• Ich koche, und du deckst den Tisch. — Én főzök, és te megteríted az asztalt.
• Ich stehe um sechs auf und gehe joggen. — Hatkor felkelek és elmegyek futni.
• Wir gehen ins Kino oder wir bleiben zu Hause. — Moziba megyünk, vagy itthon maradunk.
• Möchtest du Tee oder trinkst du lieber Kaffee? — Teát kérsz, vagy inkább kávét iszol?
• Der Kurs ist teuer, aber er ist sehr gut. — A tanfolyam drága, de nagyon jó.
• Die Wohnung ist klein, aber hell. — A lakás kicsi, de világos.
• Ich komme später, denn ich habe noch einen Termin. — Később jövök, mert még van egy megbeszélésem.
• Ich bleibe heute zu Hause, denn morgen schreibe ich eine Prüfung. — Ma itthon maradok, mert holnap vizsgát írok.
• Das ist nicht mein Mantel, sondern deiner. — Ez nem az én kabátom, hanem a tiéd.
• Wir fahren nicht mit dem Auto, sondern mit dem Zug. — Nem autóval megyünk, hanem vonattal.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Ich komme später, denn habe ich noch einen Termin. → ✅ Ich komme später, denn ich habe noch einen Termin. — a denn a 0. helyen áll, és nem számít bele, ezért az alany megtartja az első helyet.
• ❌ Ich bleibe zu Hause, denn ich müde bin. → ✅ Ich bleibe zu Hause, denn ich bin müde. — csak a weil és a da küldi az igét a végére; a denn után főmondat marad.
• ❌ Das ist nicht mein Mantel, aber deiner. → ✅ Das ist nicht mein Mantel, sondern deiner. — a második rész felváltja azt, amit a tagadás elutasít, ehhez sondern kell (magyarul is hanem).
• ❌ Die Wohnung ist klein, sondern hell. → ✅ Die Wohnung ist klein, aber hell. — nincs tagadás, és semmit sem helyesbítünk, ezért csak aber lehetséges.
• ❌ Ich rufe an aber es meldet sich niemand. → ✅ Ich rufe an, aber es meldet sich niemand. — az aber, a denn és a sondern előtt kötelező a vessző.