Német szórend: az ige a második helyen, kérdések és az igei keret

Szabály

A német főmondatban a ragozott ige mindig a második mondatrész – a második hely, nem a második szó. Minden más ehhez a rögzített ponthoz igazodik.

Ez a magyar anyanyelvű tanulóknak komoly újdonság: a magyar szórendet a hangsúly (a fókusz) irányítja, az ige helye ezért szabadon változik. A németben az ige helye kötött, csak az változik, mi áll előtte.

• Az első helyen pontosan egy mondatrész áll. Ez lehet az alany, idő- vagy helyhatározó, esetleg a tárgy: az Ich, a Morgen és a Nach dem Kurs egyaránt teljesen kitölti, akkor is, ha több szóból áll.
• Inverzió (fordított szórend): ha nem az alany nyitja a mondatot, az alany közvetlenül az ige mögé kerül: Ich fahre morgen nach Berlin → Morgen fahre ich nach Berlin. Kijelentő mondatban az ige nem hagyja el a második helyet.
• Eldöntendő kérdésben az ige áll az első helyen, közvetlenül utána az alany: Fährst du nach Hamburg? A magyar ezt hanglejtéssel vagy az -e szócskával jelzi, a németben a sorrend a jel. A kijelentő szórend emelkedő hanglejtéssel (Du kommst heute Abend mit?) nem hibás, de beszélt nyelvi, rákérdező kérdés, nem a semleges forma. A kérdőszavas kérdésben a kérdőszó áll az első helyen, az ige a másodikon marad: Wann beginnt der Film?
• Az igei keret (Verbklammer): módbeli segédigével vagy elváló igekötős igével az ige két részből áll. A ragozott rész a második helyen marad, a főnévi igenév vagy az elváló igekötő a mondat legvégére kerül: Ich muss heute lange arbeiten. Der Kurs fängt um neun Uhr an. Minden más a két keretrész között, a középmezőben (Mittelfeld) áll. A Perfekt ugyanilyen keretet alkot (külön fejezet). A leválás ismerős (elmegy – nem megy el), de a német főmondatban mindig bekövetkezik, ha az igekötős ige ragozott alakban áll.
• 0. hely: az und, aber, oder, denn, sondern kötőszó nem foglalja el az első helyet. Az utána álló tagmondatban is kell valaminek az ige előtt állnia: általában az alanynak, de más mondatrész is előreállhat, és akkor az alany az ige után jön (…, aber morgen fahre ich weg).

Kimarad innen: a weil, dass, wenn kezdetű mellékmondatokban az ige a végére kerül, a középmező belső sorrendjének pedig saját szabálya van – mindkettő külön fejezet.

Példák

• Ich fahre morgen nach Berlin. — Holnap Berlinbe utazom.
• Morgen fahre ich nach Berlin. — Holnap Berlinbe utazom. (elöl az időhatározó)
• Nach dem Kurs trinken wir einen Kaffee. — Az óra után megiszunk egy kávét.
• Fährst du am Wochenende nach Hamburg? — Hétvégén Hamburgba utazol?
• Kommst du heute Abend mit? — Eljössz ma este velünk?
• Wann beginnt der Film? — Mikor kezdődik a film?
• Ich muss heute lange arbeiten. — Ma sokáig kell dolgoznom.
• Am Samstag wollen wir ins Kino gehen. — Szombaton moziba akarunk menni.
• Der Kurs fängt um neun Uhr an. — A tanfolyam kilenckor kezdődik.
• Heute kann ich leider nicht kommen. — Ma sajnos nem tudok eljönni.
• Ich lerne Deutsch, denn ich arbeite in Wien. — Németül tanulok, mert Bécsben dolgozom.

Táblázat

A denn a 0. helyen áll, és nem számít bele; az első helyet itt is kitölti valami – most az alany, de más mondatrész is állhatna ott.

Gyakori hibák

• ❌ Morgen ich fahre nach Berlin. → ✅ Morgen fahre ich nach Berlin. — az ige előtt csak egy mondatrész állhat, ezért az alany az ige mögé kerül.
• ❌ Ich muss arbeiten heute lange. → ✅ Ich muss heute lange arbeiten. — a főnévi igenév zárja a keretet, ezért ez az utolsó szó.
• ❌ Ich aufstehe um sechs Uhr. → ✅ Ich stehe um sechs Uhr auf. — főmondatban az elváló igekötő a mondat végére kerül, bár magyarul a fókusztól függően egyben is maradhat (felkelek hatkor).
• ❌ Kommst heute Abend du mit? → ✅ Kommst du heute Abend mit? — eldöntendő kérdésben az alany közvetlenül a ragozott ige mögött áll, minden más információ előtt.
• ❌ Ich lerne Deutsch, denn arbeite ich in Wien. → ✅ Ich lerne Deutsch, denn ich arbeite in Wien. — a denn a 0. helyen áll, és nem tölti ki az első helyet, ezért az ige elé még kell egy mondatrész.