Részes eset (Dativ) a németben: névelők, névmások és mikor használjuk

Szabály

A részes eset (Dativ) a címzett esete: azt a személyt (vagy dolgot) jelöli, akinek adnak, mondanak vagy tesznek valamit. A kérdése Wem? (kinek?), míg a tárgyeset a Wen?/Was? (kit?/mit?) kérdésre felel.

A fogalom ismerős: a magyar a -nak/-nek raggal jelöli (a gyereknek). A különbség az, hogy a német jelölés elsősorban a névelőn látszik, és nemenként más: der → dem, das → dem, die → der, többes számban die → den. A magyar a/az sosem változik – ez a legnagyobb csapda.

Négy helyzet kíván részes esetet:

• Címzett (részeshatározó) olyan igék mellett, mint a geben, schenken, zeigen, erklären: Ich schicke meinem Chef eine E-Mail.
• Részes esetet vonzó igék: helfen, danken, gefallen, gehören, folgen, antworten, gratulieren, passen, schmecken, glauben, begegnen, zuhören. Ezeknél a személy részes esetben áll; néhány (glauben, antworten) mellé tárgyesetű dolog is járulhat: Ich glaube dir das nicht. A magyar sokat segít: segít, köszön, tetszik, gratulál, válaszol valakinek – ugyanúgy -nak/-nek. Figyelj viszont a folgen (követ valakit) és a begegnen (találkozik valakivel) igére: a magyarban más a rag, a németben mégis részes eset. Az anrufen viszont a magyarhoz hasonlóan tárgyat vonz: felhív valakit – Ich rufe dich an.
• Részes esetet vonzó elöljárószók: aus, außer, bei, mit, nach, seit, von, zu, gegenüber.
• Váltakozó vonzatú elöljárószók (in, an, auf, unter, über …), amikor a Wo? (hol?) kérdésre felelnek: Das Buch liegt auf dem Tisch. A magyar -ban/-on (a konyhában, az asztalon) itt jó jelzés.

Két gépies szabály. A névelők és a birtokos névelők végződése változik (lásd a táblázatot), a többes számú főnév pedig -n-t kap, hacsak a többes szám már eleve nem -n-re vagy -s-re végződik: die Kinder → mit den Kindern, de die Autos → mit den Autos. A gyenge főnevek (n-deklináció), például der Nachbar, der Student, der Kollege, az alanyeset kivételével minden esetben -(e)n-t kapnak: dem Nachbarn, dem Studenten.

Szórend: két főnévi bővítménynél a részes eset áll előbb (Ich gebe dem Kind den Ball). A névmás a főnév elé kerül (Ich gebe ihm den Ball), ha pedig mindkét bővítmény névmás, a tárgyeset jön elöl (Ich gebe es ihm).

Példák

• Ich schenke meiner Schwester ein Buch. — Egy könyvet ajándékozok a lánytestvéremnek.
• Der Film gefällt den Kindern. — A film tetszik a gyerekeknek.
• Kannst du mir bitte helfen? — Tudsz nekem segíteni, kérlek?
• Das Auto gehört meinem Onkel. — Az autó a nagybátyámé.
• Ich habe dem Nachbarn die Post gebracht. — Elvittem a szomszédnak a postát.
• Wir fahren mit dem Bus zum Bahnhof. — Busszal megyünk a pályaudvarra.
• Nach dem Kurs gehe ich zu einem Freund. — Az óra után átmegyek egy barátomhoz.
• Sie wohnt seit einem Jahr bei ihren Eltern. — Egy éve a szüleinél lakik (a nő a saját szüleinél).
• Ich habe es ihm schon gegeben. — Már odaadtam neki.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Das Buch gehört meinen Bruder. → ✅ Das Buch gehört meinem Bruder. — a gehören részes esetet vonz; a meinen Bruder tárgyeset.
• ❌ Ich spiele mit den Kinder. → ✅ Ich spiele mit den Kindern. — a részes eset többes számában a főnév -n-t kap.
• ❌ Ich fahre mit meine Freundin. → ✅ Ich fahre mit meiner Freundin. — a mit részes esetet vonz, ezért meine → meiner.
• ❌ Ich gebe meiner Mutter es. → ✅ Ich gebe es meiner Mutter. — a névmási tárgy a főnévi bővítmény elé kerül.
• ❌ Ich bin in die Küche. → ✅ Ich bin in der Küche. — hely (wo?) esetén részes eset kell, csak irány (wohin?) esetén tárgyeset – mint a magyarban a konyhában és a konyhába.

Kapcsolódó témák

Vesd össze a végződéseket a tárgyesettel, és ha nem biztos, hogy in dem Kino vagy in das Kino, nézd meg a váltakozó vonzatú elöljárószókat.