Határozott névelő a németben: der, die, das – nyelvtani nem, végződések, esetek

Szabály

Minden német főnév a három nyelvtani nem (Genus) egyikébe tartozik, és a határozott névelő mutatja meg, melyikbe: der (hímnem), die (nőnem), das (semleges nem). Többes számban a három egyetlen alakká olvad össze: die. A nem a főnévhez tartozik, nem a jelentéséből következik, ezért minden szót a névelőjével együtt tanulj meg: der Tisch, die Lampe, das Fenster.

A magyar a/az ismerős kiindulópont, hiszen a magyar is sok helyen használ névelőt. Az újdonság az, hogy a magyar névelő csak a következő hangtól függ, a német viszont a főnév nemétől és esetétől is.

Az A1 szinten előforduló főnevek többsége a végződése alapján besorolható:

• der – igéből képzett, -er végű cselekvőnevek, továbbá a -ling, -ismus, -or, -ant végződés, valamint a napok, hónapok, évszakok, égtájak és az esőt, a havat és a szelet jelölő szavak: der Fahrer, der Lehrer, der Lehrling, der Kapitalismus, der Motor, der Montag, der Sommer, der Regen. Vigyázz: az -er végződés önmagában nem jelzi a nemet (das Fenster, das Zimmer, die Mutter, die Butter).
• die – az -ung, -heit, -keit, -schaft, -tion, -ei, -ie, -ik képző és a legtöbb -e végű főnév: die Zeitung, die Freiheit, die Möglichkeit, die Nation, die Musik, die Lampe. Az -e végűek rendszeres kivételei a gyenge hímneműek (der Junge, der Kollege, der Name), valamint das Auge és das Ende.
• das – a -chen, -lein, -ment, -um és a görög eredetű -ma végű főnevek, a főnévként használt főnévi igenevek és a színek: das Mädchen, das Instrument, das Datum, das Thema, das Essen, das Blau. (A -ma csak görög jövevényszavakban számít: a die Firma olasz eredetű.)

A végződés erősebb a jelentésnél: a das Mädchen a -chen miatt semleges nemű, pedig a lány nő.

A névelő az esetet (Kasus) is hordozza. Tárgyesetben (Akkusativ) csak a hímnem változik (der → den); részes esetben (Dativ) és birtokos esetben (Genitiv) mindhárom nem változik, a részes eset többes számában pedig maga a főnév is -n-t kap (den Kindern), hacsak a többes szám nem eleve -n-re vagy -s-re végződik.

Elöljárószó után a névelő gyakran összeolvad vele: an dem → am, in dem → im, zu dem → zum, zu der → zur, bei dem → beim, von dem → vom, in das → ins, an das → ans.

Végül a német néhány helyen névelőt használ, ahol a magyar nem: a napok, hónapok és évszakok előtt (am Montag – hétfőn, im Juli – júliusban, im Winter – télen), testrészeknél a birtokos személyjel helyett (Ich wasche mir die Hände – megmosom a kezem) és néhány országnév előtt (die Schweiz, die Türkei, der Iran). Az elvont főnevek mindkét nyelvben névelővel állnak: Die Zeit vergeht schnell – Az idő gyorsan múlik.

Példák

• Der Lehrer erklärt die Regel. — A tanár elmagyarázza a szabályt.
• Die Zeitung kostet zwei Euro. — Az újság két euróba kerül.
• Das Mädchen wohnt in Köln. — A lány Kölnben lakik.
• Die Kinder warten auf den Bus. — A gyerekek a buszra várnak.
• Ich sehe den Mann jeden Morgen. — Minden reggel látom a férfit.
• Wir helfen dem Kind bei den Hausaufgaben. — Segítünk a gyereknek a házi feladatban.
• Das Fahrrad des Lehrers steht vor der Schule. — A tanár biciklije az iskola előtt áll.
• Am Montag beginnt der Kurs. — A tanfolyam hétfőn kezdődik.
• Ich wasche mir die Hände. — Megmosom a kezem.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Die Mädchen ist nett. → ✅ Das Mädchen ist nett. — a -chen és -lein kicsinyítő képzős főnevek semleges neműek; a nyelvtani nem és a biológiai nem két külön dolog.
• ❌ Der Zeitung ist neu. → ✅ Die Zeitung ist neu. — az -ung képző mindig nőneművé teszi a főnevet (a der Sprung, der Schwung tőszavak, nem képzett szavak).
• ❌ Ich sehe der Mann. → ✅ Ich sehe den Mann. — tárgyesetben egyedül a hímnemű névelő változik: der → den.
• ❌ Ich fahre mit die Bahn. → ✅ Ich fahre mit der Bahn. — a mit részes esetet vonz, ezért a nőnemű die-ből der lesz.
• ❌ Der Kinder spielen draußen. → ✅ Die Kinder spielen draußen. — többes számban alanyesetként minden nem die-t kap.