Főnévi igenév zu-val (Infinitiv mit zu): mikor kell a zu a németben, és mikor nem

Szabály

A német a főnévi igeneves szerkezetben (Infinitivgruppe) a zu + főnévi igenevet a legvégére teszi; minden más – tárgy, idő, hely – elé kerül. A szerkezetnek nincs saját alanya és ragozott igéje, az alanyt a főmondattól kölcsönzi: Ich versuche, jeden Tag Deutsch zu lernen.

A német főnévi igenév a magyar -ni alaknak felel meg, a zu-nak viszont nincs magyar párja, ezért meg kell tanulni, mikor áll.

Kötelező a zu:

• A legtöbb második igét vonzó ige után: versuchen, vergessen, anfangen, aufhören, vorhaben, hoffen, sich freuen, versprechen, planen, beschließen, empfehlen, bitten.
• Főnév + haben után: Lust haben, Zeit haben, Angst haben, die Möglichkeit haben.
• es ist + melléknév után: wichtig, schwer, leicht, schön, verboten, erlaubt.
• Személytelen es után: Es macht Spaß, …, Es tut mir leid, …; az es csak helykitöltő.

Öt csoport zu nélküli főnévi igenevet vonz: a módbeli segédigék, a werden (Futur I), a lassen, a sehen és a hören, valamint a gehen, bleiben, lernen. A lernen (és a helfen) mellett a hosszabb szerkezet zu-t is kaphat: Er lernt schwimmen, de Er lernt, allein zu arbeiten. A tagadott brauchen után a standard alak zu-val áll (Du brauchst nicht zu kommen); zu nélkül beszélt nyelvi, nem standard.

Elváló igekötős igénél a zu az igekötő és a tő közé csúszik, egy szóba írva: anrufen → anzurufen, aufstehen → aufzustehen, mitkommen → mitzukommen, abschließen → abzuschließen (a magyar felhívni mintája itt nem segít). A nem elváló igekötős igéknél a zu külön szó: zu verstehen, zu bekommen.

Három kötőszó saját szerkezetet vezet be: um … zu (cél, ≈ azért, hogy), ohne … zu (anélkül, hogy) és (an)statt … zu (ahelyett, hogy). Mindhárom a főmondattal azonos alanyt kíván; különböző alanynál helyettük damit, ohne dass, illetve anstatt dass áll.

Vessző: kötelező az um, ohne, (an)statt (és az als, außer) mellett, valamint ha a szerkezet főnévtől függ (der Versuch, …), vagy ha utalószó (es, darauf, daran, damit) jelzi előre. Egyébként elhagyható: a puszta zu + főnévi igenév elé általában nem kerül (Er begann zu weinen), hosszabb szerkezetnél ajánlott.

dass vagy zu? Azonos alanynál a zu-s igenév a rövidebb (Ich hoffe, bald zu kommen), eltérő alanynál csak a dass lehetséges (Ich hoffe, dass du bald kommst). A bitten, empfehlen, erlauben után a cselekvő a főmondat tárgya: Ich bitte dich, mir zu helfen.

Példák

• Ich versuche, jeden Tag zwanzig Minuten Deutsch zu lernen. — Próbálok minden nap húsz percig németül tanulni.
• Hast du Lust, heute Abend ins Kino zu gehen? — Van kedved ma este moziba menni?
• Es ist wichtig, vor dem Termin anzurufen. — Fontos az időpont előtt telefonálni.
• Vergiss bitte nicht, die Tür abzuschließen. — Kérlek, ne felejtsd el bezárni az ajtót.
• Wir haben vor, im Sommer nach Wien zu fahren. — Nyáron Bécsbe tervezünk utazni.
• Ich lerne Deutsch, um in Österreich zu studieren. — Azért tanulok németül, hogy Ausztriában egyetemre járjak.
• Sie ist gegangen, ohne sich zu verabschieden. — Elment anélkül, hogy elköszönt volna.
• Statt zu telefonieren, schreibt er lieber eine E-Mail. — Telefonálás helyett inkább e-mailt ír.
• Ich muss morgen früh aufstehen. — Holnap korán kell felkelnem.
• Ich höre meine Nachbarn schon wieder streiten. — Már megint hallom, ahogy a szomszédaim veszekednek.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Ich muss heute länger zu arbeiten. → ✅ Ich muss heute länger arbeiten. — módbeli segédige után puszta főnévi igenév áll; ugyanígy a werden, lassen, sehen/hören, gehen, bleiben után és a lernen melletti rövid szerkezetben.
• ❌ Vergiss nicht, mich zu anrufen. → ✅ Vergiss nicht, mich anzurufen. — a zu az igekötő és a tő közé kerül, egy szóba írva.
• ❌ Ich lerne Deutsch, um in Österreich studieren. → ✅ Ich lerne Deutsch, um in Österreich zu studieren. — az um, ohne és (an)statt után a főnévi igenév mindig zu-s.
• ❌ Ich hoffe, du bald zu kommen. → ✅ Ich hoffe, dass du bald kommst. — a szerkezetnek nincs saját alanya; más alanyhoz dass-mellékmondat kell.
• ❌ Es ist wichtig, zu lernen jeden Tag. → ✅ Es ist wichtig, jeden Tag zu lernen. — a zu + főnévi igenév zárja a szerkezetet; idő, hely és tárgy elé kerül, bár magyarul a tanulni minden nap is jó.