BRAGIflash
Download on the App StoreGet it on Google Play
A2Alapfok3 perc olvasásFrissítve

Helyhatározói elöljárószók a németben: wo, wohin, woher – zu, nach, in, aus, von

Wo? = hol, Wohin? = hová, Woher? = honnan. nach + városok, zu + személyek, in + névelős országok; honnan: aus vagy von.

Szabály

A német a helyre vonatkozó információt három kérdés szerint rendezi: Wo? (hol? – hely), Wohin? (hová? – irány) és Woher? (honnan? – kiindulópont). Előbb a kérdést válaszd ki, aztán az elöljárószót; az eset ebből következik.

Ez a hármas ismerős: a magyar is megkülönbözteti, ráadásul ragokkal (-ban/-ba/-ból, -on/-ra/-ról). A csapda: a német elöljárószóval dolgozik, amely a főnév előtt áll, az esetet pedig a névelő mutatja.

Hely (Wo?) – részes eset: in der Schule, an der Tür, auf dem Tisch, bei Anna, vor dem Haus, gegenüber dem Bahnhof. A bei jelentése „valakinél”, „egy cégnél” vagy „egy város mellett”: bei meinen Eltern, bei Siemens, bei München.

Irány (Wohin?) – három minta:

  • zu + részes eset – személyhez, céghez, intézményhez vagy kívülről nézett épülethez: zum Arzt, zur Post, zu Anna.
  • nach névelő nélkül – városok, névelő nélküli országok és földrészek, égtájak, valamint az állandó nach Hause, nach links: nach Hamburg, nach Italien, nach Norden.
  • in / an / auf + tárgyeset – zárt térbe (ins Kino, in die Stadt), vízhez vagy szélhez (ans Meer, an den See), felületre, hegyre vagy rendezvényre (auf den Markt, auf den Berg, auf eine Party). A névelős országok is in-t kapnak: in die Schweiz, in den Iran, in die USA.

A csak tárgyesetet vonzó elöljárószók útvonalat írnak le: durch (át, keresztül), um … (herum) (körül), gegen (nekiütközve: gegen die Wand fahren) és entlang (mentén) – ez utóbbi csak akkor, ha a főnév után áll: den Fluss entlang.

Kiindulópont (Woher?) – részes eset: aus, ha zárt térből jössz ki, vagy a szülővárosodról, hazádról van szó (aus dem Haus, aus Wien, aus der Türkei); von személytől, kiindulópontból, nyílt helyről vagy tevékenységből (von Anna, vom Bahnhof, von der Arbeit, von links). A magyar -ból/-ből és -tól/-től nagyjából ugyanitt húzza meg a határt: a házból, de Annától (tevékenységnél viszont eltér: a munkából = von der Arbeit). Vigyázz: Budapestről, Szegedről = aus Budapest, aus Szeged.

A legtöbb ország semleges nemű és névelő nélküli (Deutschland, Italien, Frankreich, Polen, Japan), ezek egyszerűen nach-ot és aus-t kapnak. A névelős csoport – die Schweiz, die Türkei, die Ukraine, die Slowakei, der Iran, der Irak, der Sudan, die Niederlande, die USA – in + tárgyesetet és aus + részes esetet kap, a névelővel együtt.

Használd a standard összevont alakokat: zum, zur, im, ins, am, ans, vom, beim. Az in, an és auf váltakozó vonzatú: irányra tárgyeset, helyre részes eset – ennek saját fejezete van.

Példák

  • Ich gehe zum Arzt. — Orvoshoz megyek.
  • Am Samstag fahren wir nach Hamburg. — Szombaton Hamburgba utazunk.
  • Im Sommer fliegen wir in die Türkei. — Nyáron Törökországba repülünk.
  • Kommst du mit ins Kino? — Eljössz velem moziba?
  • Meine Kollegin kommt aus Portugal. — A kolléganőm Portugáliából származik.
  • Ich komme gerade von der Arbeit. — Most jövök a munkából.
  • Heute Abend bin ich bei meinen Eltern. — Ma este a szüleimnél vagyok.
  • Das Hotel liegt gegenüber dem Bahnhof. — A szálloda a pályaudvarral szemben van.
  • Wir gehen durch den Park und dann um den See. — Átmegyünk a parkon, aztán megkerüljük a tavat.
  • Nach dem Kurs fahre ich nach Hause, aber jetzt bin ich noch nicht zu Hause. — Az óra után hazamegyek, de most még nem vagyok otthon.

Táblázat

Kérdés Jelentés Jellemző elöljárószók Példa
Wo? hely in, an, auf, bei, vor, hinter, neben, zwischen, gegenüber (+ részes eset) Ich bin bei Anna.
Wohin? irány zu, nach (+ részes eset); in, an, auf, durch, um, entlang (a főnév után) (+ tárgyeset) Ich fahre nach Berlin.
Woher? kiindulópont aus, von (+ részes eset) Ich komme aus Berlin.
Úti cél Elöljárószó Példák
személy, cég, intézmény, kívülről nézett épület zu + részes eset zum Arzt, zur Post, zu Anna
város, névelő nélküli ország/földrész, égtáj nach (névelő nélkül) nach Berlin, nach Italien, nach Norden
névelős ország, helyiség, belülről nézett épület in + tárgyeset in die Schweiz, in den Iran, ins Kino
víz, határ, szél an + tárgyeset ans Meer, an den See
felület, hegy, rendezvény, nyilvános nyílt hely auf + tárgyeset auf den Markt, auf den Berg, auf eine Party
otthon nach Hause (wohin?) / zu Hause (wo?) Ich gehe nach Hause. Ich bin zu Hause.
aus + részes eset von + részes eset
használat zárt térből kifelé, szülőváros, szülőország személytől, kiindulópontból, nyílt helyről, tevékenységből
példák aus dem Haus, aus Wien, aus der Türkei von Anna, vom Bahnhof, von der Arbeit
Országok Úti cél Kiindulópont
névelő nélkül: Deutschland, Italien, Frankreich, Polen, Japan nach Italien aus Italien
névelővel: die Schweiz, die Türkei, die Ukraine, die Slowakei in die Schweiz aus der Schweiz
névelővel: der Iran, der Irak, der Sudan in den Iran aus dem Iran
többes szám: die Niederlande, die USA in die USA aus den USA

Gyakori hibák

  • ❌ Ich fahre nach dem Bahnhof. → ✅ Ich fahre zum Bahnhof. — a nach városokkal, névelő nélküli országokkal, égtájakkal és az állandó nach Hause / nach links kifejezésekkel áll; épületekhez és intézményekhez zu kell.
  • ❌ Wir fliegen nach der Schweiz. → ✅ Wir fliegen in die Schweiz. — a névelős országok in + tárgyesetet kapnak.
  • ❌ Ich komme von Portugal. → ✅ Ich komme aus Portugal. — országból, városból vagy helyiségből aus, mint a magyar -ból (Budapestről is aus Budapest); a von személytől vagy kiindulópontból indul.
  • ❌ Ich bin nach Hause. → ✅ Ich bin zu Hause. — a nach Hause a wohin? (haza), a zu Hause a wo? (otthon) kérdésre felel.
  • ❌ Wir gehen durch dem Park. → ✅ Wir gehen durch den Park. — a durch, az um és a gegen mindig tárgyesetet vonz, és az entlang is, ha a főnév után áll (den Fluss entlang).

Gyakori kérdések

zu vagy nach – melyiket használjam, ha valahová megyek?

A nach városokkal, névelő nélküli országokkal és égtájakkal áll (nach Berlin, nach Italien, nach Norden), valamint az állandó nach Hause kifejezésben. A zu személyekkel, cégekkel, intézményekkel és épületekkel: zum Arzt, zur Post, zu Anna.

Mikor mondjuk, hogy in die …, és nem azt, hogy nach …?

A névelős országoknál – in die Schweiz, in den Iran, in die USA –, és akkor, ha valóban bemész egy zárt térbe: ins Kino, in die Stadt, in die Schule.

aus vagy von, ha azt akarom mondani: honnan?

Az aus zárt térből kifelé és a szülővárosra, hazára vonatkozik: aus dem Haus, aus Wien, aus der Türkei. A von személytől, kiindulópontból, nyílt helyről vagy tevékenységből indul: von Anna, vom Bahnhof, von der Arbeit.

nach Hause vagy zu Hause?

Mindkettő helyes, de más kérdésre felel: a nach Hause irány (Ich gehe nach Hause – hazamegyek), a zu Hause hely (Ich bin zu Hause – otthon vagyok). Egyik sem kap névelőt.

Mely helyhatározói elöljárószók vonzanak mindig tárgyesetet?

A durch, az um (… herum), a gegen, valamint az entlang, ha a főnév után áll (den Fluss entlang). Az in, an és auf csak irány kifejezésekor vonz tárgyesetet; helyre részes esetet (erről külön fejezet szól).