Jelen idő (Präsens) a németben: igevégződések és tőhangzóváltás

Szabály

A német ige személyragokkal ragozódik: hagyd le a főnévi igenév (Infinitiv) -en végződését (a sammeln, ändern, tun igéknél csak az -n-t), és a tőhöz tedd a személyragot – mach-en → ich mache, du machst, er macht, wir machen, ihr macht, sie/Sie machen. A wir, a sie és a Sie alak egyezik a főnévi igenévvel (egyetlen kivétel a sein), így csak négy alakot kell megjegyezned.

Ez kevesebb forma, mint a magyarban: nincs alanyi és tárgyas ragozás (látok és látom egyaránt ich sehe), nincs magánhangzó-harmónia. Az alanyi névmást viszont ki kell tenni: lakom = ich wohne.

Három helyesírási szabály tartja kiejthetőnek az alakokat:

• A -d/-t végű tövek (arbeiten, warten, finden, antworten), valamint az -e- nélkül kiejthetetlen mássalhangzó + -m/-n végűek (atmen, rechnen, öffnen) -e--t kapnak az -st és a -t elé: du arbeitest, er arbeitet, ihr arbeitet. Nincs -e-, ha az -m/-n előtt l, r vagy h áll (lernen → du lernst, wohnen → du wohnst, filmen → du filmst), ha az m/n kettőzött (kämmen → du kämmst), és az erős igék tőhangzót váltó alakjaiban sem (halten → du hältst, er hält; raten → du rätst, er rät; de ihr haltet).
• Az -s, -ß, -z, -x végű tövek (reisen, heißen, tanzen, sitzen, putzen, mixen) du alakban csak -t-t kapnak: du heißt = er heißt.
• Az -eln végű igék (sammeln, lächeln) ich alakban elhagyják a tő e-jét: ich sammle, ich lächle; az -ern végűek (ändern, wandern) megtartják: ich ändere, ich wandere (az ich ändre választható változat).

Az erős igék tőhangzója csak du és er/sie/es alakban változik – ich, wir, ihr és sie/Sie alakban nem:

• a → ä: fahren, schlafen, tragen, fallen, halten (du hältst, er hält), raten (du rätst, er rät)
• au → äu: laufen (du läufst, er läuft)
• e → i: sprechen, helfen, essen (du isst), geben (du gibst), treffen, nehmen (du nimmst, er nimmt – a mássalhangzó is változik)
• e → ie: sehen, lesen (du liest), empfehlen

Ez a fejezet csapdája: a magyarban nincs a személytől függő tőhangzóváltás, és az írásképből sem derül ki, melyik ige ilyen – a du alakot tanuld a főnévi igenévvel együtt. A sein, a haben, a werden, a möchten és a módbeli segédigék saját mintát követnek; az elváló igekötős igék igekötője a mondat végére kerül (mint a magyar nem kelek fel).

A Präsens (jelen idő) kifejezi, ami most történik, ami ismétlődik, az általános igazságokat, időhatározóval – a magyarhoz hasonlóan – a jövőt is, a seit mellett pedig a még tartó cselekvést. Külön folyamatos alak nincs; az árnyalatot a gerade, immer, oft adja.

Példák

• Ich lerne jeden Tag zwanzig neue Wörter. — Minden nap húsz új szót tanulok. (Számnév után a német többes számot használ.)
• Arbeitest du auch am Wochenende? — Hétvégén is dolgozol?
• Er fährt jeden Morgen mit dem Rad ins Büro. — Minden reggel biciklivel megy az irodába.
• Was liest du gerade? — Mit olvasol éppen?
• Wir sprechen zu Hause nur Deutsch. — Otthon csak németül beszélünk.
• Ihr wartet schon eine halbe Stunde. — Már fél órája vártok.
• Wie heißt deine Schwester? — Hogy hívják a húgodat?
• Sie sammelt alte Postkarten. — Régi képeslapokat gyűjt. (sie = ő, egy nő)
• Morgen beginnt der Kurs um neun Uhr. — Holnap kilenckor kezdődik a tanfolyam.
• Ich wohne seit zwei Jahren in Hamburg. — Két éve lakom Hamburgban.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Du arbeitst heute lange. → ✅ Du arbeitest heute lange. — a -d vagy -t végű tő -e-t kap a végződés előtt.
• ❌ Er sprecht sehr schnell. → ✅ Er spricht sehr schnell. — a sprechen erős ige, er/sie/es alakban e → i.
• ❌ Wie heißst du? → ✅ Wie heißt du? — -s, -ß, -z, -x után a du végződése csak -t.
• ❌ Ihr fährt nach Wien. → ✅ Ihr fahrt nach Wien. — a tőhangzó csak du és er/sie/es alakban változik; az ihr az eredeti tövet kapja.
• ❌ Ich habe seit zwei Jahren in Hamburg gewohnt. → ✅ Ich wohne seit zwei Jahren in Hamburg. — a seit mellett a még tartó cselekvés jelen időben marad, mint a magyar két éve lakom.