Präteritum a németben: alakok, végződések és mikor használjuk

Szabály

A Präteritum (≈ az írott nyelv múltja) a német egyszavas múlt ideje: nincs segédige, maga a ragozott ige hordozza a múlt jelét – ich machte, ich ging. Ugyanazt a múltbeli tényt közli, mint a Perfekt (≈ a beszélt nyelv múltja), amely a most látható eredményt is kiemelheti.

A magyarnak egyetlen múlt ideje van (csináltam, mentem). A német két múlt ideje között nem az idő dönt, hanem a szövegtípus: írás vagy élőbeszéd.

Három képzési típus:

• Gyenge (szabályos) igék – tő + -te + személyrag: machen → ich machte, du machtest, er machte, wir machten, ihr machtet, sie machten. A -t vagy -d végű tő (valamint az öffn-, rechn-, atm-, regn-) egy -e- hangot told be: arbeitete, wartete, öffnete. Az egyszerűen -n-re végződő tő nem: wohnen → wohnte, lernen → lernte.
• Erős igék – a tőhangzó megváltozik, és egyedül ez jelöli a múltat, ezért az ich és az er/sie/es alak végződés nélküli: gehen → ich ging, du gingst, er ging, wir gingen, ihr gingt, sie gingen. A -d/-t végű erős tövek a du és az ihr végződése elé -e-t toldanak: du fandest, ihr fandet.
• Vegyes igék – megváltozott tő és gyenge -te végződés: bringen → brachte, denken → dachte, kennen → kannte, nennen → nannte, rennen → rannte, brennen → brannte, wissen → wusste.

A sein, haben, werden rendhagyó és nagyon gyakori: war, hatte, wurde. A módbeli segédigék gyengék, és elhagyják az Umlautot: dürfen → durfte, können → konnte, mögen → mochte, müssen → musste; a wollen → wollte és a sollen → sollte eleve Umlaut nélküli. Figyelj: a könnte, müsste, dürfte, möchte – és a beszélt nyelvi, nem standard bräuchte – Konjunktiv II (a magyar feltételes mód: tudnék), nem múlt idő; csak a sollte és a wollte azonos a kettőben, ott a szövegkörnyezet dönt.

A szórend a jelen időé: főmondatban az ige a 2. helyen áll, az elváló igekötő a végére kerül (Der Zug fuhr pünktlich ab; vö. nem indult el), mellékmondatban az egész ige az utolsó (…, weil der Zug pünktlich abfuhr).

Melyik múlt idő? Írásban Präteritum: regény, mese, hír, beszámoló, jegyzőkönyv, önéletrajz. Beszédben Perfekt: beszélgetés, chat, üzenet. A sein, haben, werden, a módbeli segédigék és az es gibt (→ es gab) azonban élőszóban is Präteritumban marad: az Ich war krank sokkal természetesebb, mint az Ich bin krank gewesen.

Példák

• Als Kind spielte ich jeden Tag im Hof. — Gyerekként minden nap az udvaron játszottam.
• Wir wohnten damals in einer kleinen Wohnung in Leipzig. — Akkoriban egy kis lipcsei lakásban laktunk.
• Er arbeitete zehn Jahre lang bei derselben Firma. — Tíz évig ugyanannál a cégnél dolgozott.
• Sie ging zur Post und kaufte Briefmarken. — Elment a postára, és bélyeget vett.
• Der Zug fuhr pünktlich ab und kam um acht in München an. — A vonat pontosan indult el, és nyolckor érkezett meg Münchenbe.
• Ich brachte ihr Blumen, weil sie Geburtstag hatte. — Virágot vittem neki, mert születésnapja volt.
• Niemand wusste, wo der Schlüssel war. — Senki sem tudta, hol volt a kulcs.
• Es gab damals noch kein Internet. — Akkoriban még nem volt internet.
• Gestern war ich müde und hatte keine Lust auf das Konzert. — Tegnap fáradt voltam, és nem volt kedvem a koncerthez.
• Es wurde dunkel, und wir mussten nach Hause gehen. — Besötétedett, és haza kellett mennünk.

Táblázat

Gyakori hibák

• ❌ Ich gingte nach Hause. → ✅ Ich ging nach Hause. — erős igénél a tőhangzó jelöli a múltat, az ich és az er/sie/es alak végződés nélküli; a -te a gyenge igéké.
• ❌ Er arbeitte den ganzen Tag. → ✅ Er arbeitete den ganzen Tag. — -t vagy -d végű tő után a -te elé -e- kerül.
• ❌ Ich denkte, du kommst später. → ✅ Ich dachte, du kommst später. — a vegyes igék tőváltás mellett a -te végződést is megkapják.
• ❌ Ich könnte dich gestern nicht erreichen. → ✅ Ich konnte dich gestern nicht erreichen. — a módbeli segédigék Präteritumában nincs Umlaut; a könnte Konjunktiv II (feltételes mód).
• ❌ Der Zug abfuhr pünktlich. → ✅ Der Zug fuhr pünktlich ab. — főmondatban az elváló igekötő a mondat végére kerül, mint jelen időben.